Terméscsökkenést okozhat a nagy meleg

A hetek óta tartó száraz meleg terméscsökkenést okozhat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közlése szerint.

A hetek óta tartó meleg, száraz időjárás terméscsökkenést okozó hatásának jelei már tapasztalhatók az őszi betakarítású növényi kultúráknál. A hőség okozta károk leginkább a kukoricát és a napraforgót érintik. Ha rövid időn belül nem esik számottevő csapadék, úgy komoly terméskieséssel kell számolni e terményeknél – tették hozzá.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a mostani kánikula leginkább a kukorica terméskitátásait rontotta, a korábban becsült 8 millió tonna helyett várhatóan a nagy meleg miatt lényegesen kevesebb kukorica kerül majd a magtárakba a vártnál. Az elnök szerint – amennyiben marad a forróság -, a kukorica betakarítható termésmennyisége akár egymillió tonnával is csökkenhet hetente.

Az agrártárca hangsúlyozza, hogy a száraz meleg idő aktuálisan is igazolja álláspontjukat, amely szerint Magyarországon elégtelen az öntözött területek nagysága, ez jelenleg 80 ezer hektár. A szaktárca elkészítette a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről szóló Nemzeti Vízstratégiát, amely komplex módon ad választ e problémára.

Rövid távú megoldásként a minisztérium arra hívja fel a figyelmet, hogy öntöző berendezések beszerzéséhez jelenleg is vannak támogatási formák, azokat tartalmazzák az idevonatkozó rendeletek.

A napraforgó (Helianthus annuus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjában a Heliantheae nemzetségcsoport egyik legismertebb faja. Kedvelt haszonnövény, a szántóföldi növények egyike. Olajának kedvező élettani hatásai miatt gyógynövénynek számít. Ez a Magyarországon legfontosabb, a legnagyobb területen termesztett olajnövény.

Észak-Amerika nyugati feléről (a pacifikus–észak-amerikai flóraterületről) származik. Az indiánok már 3000 éve termesztették. Európába az 1510-es években hozták át, és még a 16. században átjutott Ázsiába és Afrikába is.

Eleinte dísznövénynek termesztették; kertészeti változata a dísznapraforgó (ez több faj, alfaj, illetve változat összefoglaló neve). Haszonnövénnyé azután vált, miután Bunyan 1716-ban Angliában szabadalmaztatta a napraforgóolaj sajtolásának módszerét – ez előtt Magyarországon is dísz-, illetve szegélynövénynek ültették.

Magyarországon még a második világháború után is sokáig alapvetően takarmánynövény volt. A termékváltást a nagyobb olajtartalmú fajták, majd (1975-től) a nagyobb hozamú hibridek behozatala alapozta meg. Az 1970-es évek végétől olaja keresett exportcikké vált; termőterülete 300 000 ha fölé nőtt. Ennek eredményeként termésátlaga jelentően emelkedett, és a ’70-es évek első felére jellemző 1,2 t/ha után a ’80-as–’90-es években 2,0 t/ha körül stabilizálódott. A rendszerváltás után egy bő évtizedre átmenetileg visszaesett, majd meredeken emelkedni kezdett, és 2004-ben már 2,33 t/ha-ral (Franciaország mögött) már a második legnagyobb volt a világon. Termőterülete a ’80-as évek közepén érte el a 350 000 ha-t, majd gyorsuló ütemben nőtt tovább – a rendszerváltás óta 300 000 és 550 000 ha (jellemzően 380 000 és 470 000 ha) között ingadozik; mélypontja 2000–2001-ben volt. Az utóbbi évek 500 000 ha fölötti területe teljes szántóföldi termőterületünk több mint 10 %-a.

Forrás: MTI, Wiki

Tönkrement, meghibásodott, karbantartja? Same, Lamborghini, Deutz-Fahr, Hürlimann és Fendt gépek alkatrészei a Lucrus Hungária Kft-től