Hattonnás a kukorica-termésátlag Tolnában

6-6,2 tonna a kukorica termésátlaga Tolna megyében a vetésterület több mint felén elvégzett betakarítás után – közölte a Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága.

Palásti Barbara igazgató tájékoztatása szerint a 101 504 hektáros vetésterület 60 százalékán, 60 400 hektáron végeztek a termelők a betakarítással. A gazdák a munkák során használtak Same, Deutz-Fahr és Lamborghini gépeket is.

Az eddigi terméseredmények lényegesen jobbak a tavalyinál; 2012-ben a rendkívüli aszály miatt az igazgatóság felmérése szerint átlagosan mindössze 3,299 tonna termett a takarmánynövényből.

Az igazgatóság vezetője beszámolt arról is, hogy Tolnában néhány táblán tapasztalták a kukoricamoly kártételét, amiből esős időben a fuzáriumgombák, száraz időben pedig a toxinok szaporodhatnak el. Az idén csekély mennyiségű az így fertőzött kukorica, ezért a múlt évhez hasonló problémára nem számítanak – tette hozzá.

A takarmánynövényért – amelynek Tolnában mintegy tíz százalékát használják fel etanol előállítására – tonnánként 38-42 ezer forintos árat kínálnak a felvásárlók.

Maros Norbert, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára úgy vélte, a terméshozamok jobbnak ígérkeznek, az árbevételre ez nem érvényes. A szövetség 6-7 tonnás termésátlagra számít, a felvásárlók jelenleg 38-41 ezer forintot kínálnak tonnánként.

Varga András, a szövetség gabonaválasztmányának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei termés 1-1,5 tonnával elmarad a tízéves átlagtól, és a tavalyihoz képest 50 százalékkal alacsonyabb áron lehet értékesíteni a kukoricát.

Jelezte, ennek oka részben az, hogy Romániában közel négymillió tonnával több kukorica terem az idén a tavalyinál. A romániai termelők ugyanarra a piacra dolgoznak, mint a Tolna megyeiek, de logisztikailag jobb helyzetben vannak – jegyezte meg.

Hozzátette: az is befolyásolja a piaci folyamatokat, hogy mezőgazdasági termelést érintő időjárási kockázatok kezeléséről szóló – vis maior – törvény miatt a kereskedők óvatosabban kötnek megállapodásokat, mivel a termelők a rossz időjárásra hivatkozva elállhatnak a szerződés teljesítésétől.

A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé (Zea mays) a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, váltivarú, egynyári növény. Két méter magasra is megnő, csöves szemtermést hoz. Amerikában őshonos, Európába a gyarmatosítással került. Onnan a 16. században a spanyol, portugál kereskedők vitték, terjesztették el Ázsiába, Afrikába. A hollandok, angolok kezdték termeszteni később Ausztráliában. Ma a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk.

Ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen. Magjai nagyméretűek és túl sok van belőlük, ezért a lehulló magvakból kikelő csírák egymást fojtják meg. A termesztett kukorica minden ma létező fajtáját emberi tevékenység (nemesítés) hozta létre. A kukorica ősének tekintetében két alapvető elmélet létezik. Az egyik szerint a Mexikóban és Közép-Amerikában honos egynyári teozinte (Zea mexicana) nevű pázsitfűféle az őse. 1959-ben Paul C. Mangelsdorf ettől teljesen eltérő elméletet vetett fel, miszerint minden mai kukorica a pelyvás kukorica azóta kihalt vadon termő fajtájából jött létre. Ezen elmélet szerint az egynyári teozinte is a pelyvás kukorica és a tripsacum nevű pázsitfű hibridizációjával alakult ki. Mangelsdorf 1979-ben az évelő teozinte második faja (Zea diploperennis) felfedezésével módosította elméletét. Eszerint a mai kukoricák és az egynyári teozinte is a pelyvás kukorica és az évelő teozinte hibridizációjával alakult ki.

A mai kukoricák és az egynyári teozinte még mindig könnyen hibridizálhatók. Mindkettő 10 pár homológ kromoszómát tartalmaz. A hibridek termékenyek. Az évelő teozinték közül csak a Zea diploperennis diploid, a többi tetraploid. A tetraploid teozinte és a diploid kukorica hibridje kizárólag triploid lesz, és rendszerint terméketlen.

Az eddig talált legidősebb kukoricamaradványok a Teohuacán-völgy egyik barlangjából kerültek elő, és körülbelül hatezer évesek. A szemek pelyvásak és kisméretűek. A nagyszámú (25000-re tehető) kukoricalelet mellett eddig egyetlenegy teozinte-lelet sem került elő, ezért az egynyári teozinte elmélete nem bizonyítható. Richard S. MacNeish megfogalmazásában: „Egyetlen szem teozinte sincs, amelynél ne találhatnánk idősebb kukoricaszemet, így egyetlen bizonyíték sincs arra, hogy a teozinte fejlődött kukoricává”.

Forrás: MTI, Wikipédia

Alkatrészre van szüksége? Javíttatna? A Lucrus Hungária KFt-nél a szakértelem, a megfelelő eszközök és alkatrészek is rendelkezésre állnak, hogy Same, Lamborghini, Deutz-Fahr és Hürlimann gépét karbantartsa.