Több őszi szántóföldi növényt vetnek
A kukorica gyenge termésátlaga miatt az idén több őszi növényt vetnek Vas megyében, mint az elmúlt években. A vetési szándék szerint a 125 ezer hektárnyi terület 70-72 százalékát ősszel vetik be, míg a korábbi években az őszi vetések aránya 60-62 százalék volt – közölte a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője az MTI-vel. A gazdák Deutz-Fahr, Lamborghini, Same és Hürlimann gépekkel is dolgozhatnak.
Lukács Zoltán elmondta: azért nőtt mintegy 1700 hektárral a vetésterület, mert a káposztarepcét a tervezettnél kisebb, mintegy 18 900 hektáron tudták elvetni. Az üresen maradt földekbe gabonát vetnek; közel ezer hektárral növelték az őszi árpa vetésterületét (8450 hektár), tritikálét pedig a tervezett 4340 hektár helyett 4520 hektáron vetetettek. A búza vetésterületét 39 450 hektárra tervezték, de már most 40 ezer hektárt bevetettek, és további 3 ezer hektáron kerül majd a földbe búzamag. A vetési szándékot azonban nagyban befolyásolja az időjárás, amely azt is meghatározza, hogy a vetőgépekkel meddig mehetnek a talajra – hangsúlyozta a főfelügyelő. A gépek vontatásánál lehet használni a Deutz-Fahr, Lamborghini, Same és Hürlimann traktorokat is.
Beszélt arról is, hogy a kukoricát 31 300 hektáron kell betakarítani, a becslések szerint hektáronként átlagosan 5 tonna termésre számítanak. Az aszály a virágzáskor és a csőképződés idején is sújtotta az állományt. A gazdák az összesen 33 ezer hektáros kukoricaföldekről 6 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt, ezer hektáron pedig az egyéb növényeket (szója, napraforgó) ért károkról érkezett jelzés. A kukoricát 1,5 ezer hektáron már az ősz elején leszecskázták, mert a várható termés nem mutatkozott olyannak, hogy érdemes lett volna tovább várni – ismertette a főfelügyelő.
Emlékeztetett, hogy 2011-ben kedvező időjárási viszonyok mellett a kukoricaföldeken elérték a hektáronkénti 7,6 tonnás eredményt. Az elmúlt évben – az ideihez hasonló, aszályos időszakban – mindössze 5,3 tonna volt a hektáronkénti termésátlag. A gazdák viszont tonnánként 70 ezer forint feletti áron tudták eladni a kukoricát, míg jelenleg egy tonna kukoricáért 41-42 ezer forintot fizetnek a felvásárlók. A gazdák a munkák során Deutz-Fahr és Lamborghini traktorokat is bevetettek.
Hozzátette: a napraforgót tonnánként 81-83 ezer forintért jegyzik, a 7300 hektáron termelt növénynél jó, hektáronként átlagosan 2,1 tonna hozamot értek el. Szójából gyengébb volt a termés, a betakarítási munkák 90 százalékával végeztek, a hektáronkénti átlaghozam 1,7 tonna volt. Szóját többnyire azért termelnek a gazdák, hogy a pillangósnövények bekerüljenek a vetésforgóba, ami a támogatások egyik feltétele – jegyezte meg.
Vas megyében 3500 hektáron, takarmányozási célokra termelnek szóját. A tápok fehérjetartalmának növelését kisebb mennyiségben hazai, de többnyire import szójával oldják meg, mert az állatállomány ellátásához szükséges szóját sem termelik meg az országban – mondta Lukács Zoltán.
A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé (Zea mays) a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, váltivarú, egynyári növény. Két méter magasra is megnő, csöves szemtermést hoz. Amerikában őshonos, Európába a gyarmatosítással került. Onnan a 16. században a spanyol, portugál kereskedők vitték, terjesztették el Ázsiába, Afrikába. A hollandok, angolok kezdték termeszteni később Ausztráliában. Ma a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk.
Ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen. Magjai nagyméretűek és túl sok van belőlük, ezért a lehulló magvakból kikelő csírák egymást fojtják meg. A termesztett kukorica minden ma létező fajtáját emberi tevékenység (nemesítés) hozta létre. A kukorica ősének tekintetében két alapvető elmélet létezik. Az egyik szerint a Mexikóban és Közép-Amerikában honos egynyári teozinte (Zea mexicana) nevű pázsitfűféle az őse. 1959-ben Paul C. Mangelsdorf ettől teljesen eltérő elméletet vetett fel, miszerint minden mai kukorica a pelyvás kukorica azóta kihalt vadon termő fajtájából jött létre. Ezen elmélet szerint az egynyári teozinte is a pelyvás kukorica és a tripsacum nevű pázsitfű hibridizációjával alakult ki. Mangelsdorf 1979-ben az évelő teozinte második faja (Zea diploperennis) felfedezésével módosította elméletét. Eszerint a mai kukoricák és az egynyári teozinte is a pelyvás kukorica és az évelő teozinte hibridizációjával alakult ki.
Ha alkatrészt keres Deutz-Fahrhoz, akkor a Lucrus Hungária Kft az Ön partnere. Cégünk teljeskörűen kínálja a Deutz alkatrészeket, ugyanúgy, ahogy a Same, Lamborghini és Hürlimann elemeket is. Ha javításban vagy karbantartásnál van szüksége segítségre, akkor is hívjon minket.
Forrás: MTI, Wikipedia, Lucrus
