Több a kukorica idén

A Várható kukoricatermés lényegesen nagyobb lehet a korábban becsültnél – írta a Magyar Nemzet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb felmérésére hivatkozva.

Az adatokat közlő Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) szerint a terméskilátások ugyanakkor így is kedvezőtlenek, a száraz és meleg időjárás miatt ugyanis számos helyen kipusztult a kukorica – számolt be róla a lap csütörtöki cikke.

A Nébih végleges termésbecslése szerint a tavalyi 4,74 millió tonna után idén 6,72 millió tonna kukoricát takaríthatnak be a gazdálkodók (Lamborghini és Same traktorokat használók is). Ez az eredmény 7 százalékkal marad el az utóbbi öt év átlagától, ám a legutóbbi becslés eredményénél 10 százalékkal több.

Az országos termésátlag hektáronként 5,45 tonna körül várható. A megyei összesítések szerint a legjobb hozamokra Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Győr-Moson-Sopron megyében lehet számítani.

Az AKI adatai szerint a hazai termésű kukorica tonnánkénti termelői ára 45 ezer forint körül volt a múlt héten, ami 24 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál.

A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé (Zea mays) a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, váltivarú, egynyári növény. Két méter magasra is megnő, csöves szemtermést hoz. Amerikában őshonos, Európába a gyarmatosítással került. Onnan a 16. században a spanyol, portugál kereskedők vitték, terjesztették el Ázsiába, Afrikába. A hollandok, angolok kezdték termeszteni később Ausztráliában. Ma a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk.

Ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen. Magjai nagyméretűek és túl sok van belőlük, ezért a lehulló magvakból kikelő csírák egymást fojtják meg. A termesztett kukorica minden ma létező fajtáját emberi tevékenység (nemesítés) hozta létre. A kukorica ősének tekintetében két alapvető elmélet létezik. Az egyik szerint a Mexikóban és Közép-Amerikában honos egynyári teozinte (Zea mexicana) nevű pázsitfűféle az őse. 1959-ben Paul C. Mangelsdorf ettől teljesen eltérő elméletet vetett fel, miszerint minden mai kukorica a pelyvás kukorica azóta kihalt vadon termő fajtájából jött létre. Ezen elmélet szerint az egynyári teozinte is a pelyvás kukorica és a tripsacum nevű pázsitfű hibridizációjával alakult ki. Mangelsdorf 1979-ben az évelő teozinte második faja (Zea diploperennis) felfedezésével módosította elméletét. Eszerint a mai kukoricák és az egynyári teozinte is a pelyvás kukorica és az évelő teozinte hibridizációjával alakult ki.

A mai kukoricák és az egynyári teozinte még mindig könnyen hibridizálhatók. Mindkettő 10 pár homológ kromoszómát tartalmaz. A hibridek termékenyek. Az évelő teozinték közül csak a Zea diploperennis diploid, a többi tetraploid. A tetraploid teozinte és a diploid kukorica hibridje kizárólag triploid lesz, és rendszerint terméketlen.

Az eddig talált legidősebb kukoricamaradványok a Teohuacán-völgy egyik barlangjából kerültek elő, és körülbelül hatezer évesek. A szemek pelyvásak és kisméretűek. A nagyszámú (25000-re tehető) kukoricalelet mellett eddig egyetlenegy teozinte-lelet sem került elő, ezért az egynyári teozinte elmélete nem bizonyítható. Richard S. MacNeish megfogalmazásában: „Egyetlen szem teozinte sincs, amelynél ne találhatnánk idősebb kukoricaszemet, így egyetlen bizonyíték sincs arra, hogy a teozinte fejlődött kukoricává”.

Ha elromlott, ha karbantartja, ha felújítja, alkatrészek Same, Lamborghini, Deutz-Fahr Hürlimann és Fendt traktorokhoz. A Lucrus Hungária Kft a vonatók javítását is vállalja.

Forrás:Magyar nemzet, Wikipédia