A zsírsertések szerepe az élelmiszeriparban

Konferencia kezdődött a zsírsertésekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások eredményeiről és ipari hasznosításáról. A kétnapos esemény Herceghalomban zajlik csütörtökön pénteken

Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) által immár második alkalommal megszervezett Fatty Pig elnevezésű tanácskozásra a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek kutatók és üzletemberek, közöttük az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás elnöke is, aki a mangalica bevezetését tervezi.

Számos mangalicával is foglalkozó gazda használ a Lamborghini, Same, Deutz-Fahr, Hürlimann traktort a munkái során.

Rátky József professzor, a konferenciát szervező ÁTK főigazgatója a közlemény szerint kiemelte: ma már nyilvánvaló, hogy a magas minőségű sertéshús előállításában a zsírsertés fajtáknak kulcsszerepük van, a szektoron belül prémium szegmenst és hatalmas nemzeti, genetikai, valamint gazdasági értéket képviselnek. Ennek kiaknázása érdekében kiemelten fontos élettani és genetikai jellemzőik alaposabb megértése, kutatása.

Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a magas minőségű sertéshús előállítása a 2012-ben kormányhatározatban meghirdetett sertésstratégiai program egyik sarokköve, jövőre további támogatásokra és a jogi környezet egyszerűsödésére számíthatnak a tenyésztők. Hozzátette, hogy a magas hozzáadott értékű hústermékeknek nagyon fontos az ázsiai piac.

Ázsiában óriási kereslet van a kiváló minőségű mezőgazdasági gépekre, így a Lamborghini, Same, Deutz-Fahr, Hürlimann traktorok gyártójának az SDF csoportnak is kiemelt fontosságú a piac.

Lo Csin-Hszien Ra, az 551 HORAI, az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás tulajdonosa, aki viszonteladói rendszerén kívül 60 saját étteremmel és üzlettel rendelkezik Oszakában, kifejezetten a mangalica kedvéért jött Magyarországra.

Elmondta, hogy a magyar mangalica azért keltette fel az érdeklődésüket, mert rendkívül jó minőségű és ellenálló fajta, amely nem szorul az emberi egészségre káros, gyógyszeres kezelésre.

A résztvevők közül többen is hangsúlyozták: egy prémiumtermék sikeres piaci szerepléséhez a hamisítások kiszűrése érdekében elengedhetetlen a nyomon követhetőség, amely egyebek között a megfelelő háttérvizsgálatok, molekuláris-genetikai kutatások révén valósulhat meg.

Micsinai Adrienn, a Biomi Biotechnológiai Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta, hogy több más vállalkozással és tudományos műhellyel együttműködve a MANGFOOD-projekt során találták egy, csak a mangalicára jellemző génszakaszt, amely alapján gyorsan és nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy az adott termék valóban mangalicából származik-e. Ez a megoldás nemcsak színhúsokra, hanem a kevert termékekre, például a kolbászra is alkalmazható, sőt, százalékos értéket is lehet rendelni a mangalica-tartalom mellé.

Mangalicával és házi sertéssel foglalkozó vállalkozók számára egyaránt fontos a megbízható géppark. A Lamborghini, a Same, a Deutz-Fahr és a Hürlimann kínálata is erre helyezi a hangsúlyt.

A mangalica a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű sertésfajta.

A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. A sertéstenyésztés a Felföldre és az erdélyi területekre szorult. Ennek ellenére már 1750-ből vannak adatok, mely szerint Sopron messze földön híres sertésvásárára az Alföldről hajtottak fel állatokat. A 18. század végén főleg a dunántúli területek és Ausztria között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedők eljutottak Horvátországba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt. Szerbia fejedelme, Milos Obrenovics a szerb, az ún. sumadia sertésekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.

Ahogy a szerb kondákat áthajtották Magyarországon a soproni és győri állatvásárba, az óriási állományból kis rész elkallódott, megvásárolták, olykor ellopták, és ezek az egyedek keveredtek az itt honos disznófajtákkal. A mangalica a korábban őshonos bakonyi és szalontai fajták, a birtokosok által beszerzett “mangalitza” és a vaddisznó keveredéséből jött létre. Elterjedését jelentősen elősegítette, hogy külterjesen tartható, igénytelen fajta, mely a vaddisznó sok tulajdonságát megőrizte. A lakosság körében egyre népszerűbb lett ez a zsírsertésfajta, amit akkor törökfajtának, rátznak, mangaritzának vagy mangalitzának is neveztek. 25 év alatt eljutott az ország minden részébe, s teljesen átalakította a sertésállományt. A bakonyi sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltűnt. Pethe Ferenc 1814-ben már mint közönséges fajtáról ír a mangalicáról.

Gyári alkatrészek raktárról Same, Lamborghini, Hürlimann és Deutz-Fahr gépekhez. Ha meghibásodott, ha nem működik, megjavítjuk. Deutz, Same, Lamborghini, Hürlimann traktorok javítása országosan.

Forrás: MTI, Wikipédia, www.traktor-alkatresz.hu