Aszályos volt az idei nyár

Nagyjából feleannyi eső esett idén nyáron, mint általában – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előzetes adataiból. Több településen egész júliusban egyáltalán nem esett az eső – derült ki az MTI megkeresésére küldött OMSZ-tájékoztatásból.

Mint írták, vélhetően a nyarak 1901 óta vezetett rangsorában az idei nyár a csapadékmennyiség tekintetében is a legszárazabb nyári időszakok között foglal majd helyet.Ez pedig komoly gondot okozott és okoz a gazdáknak, akik Lamborghini, Same, Deutz-Fahr stb. gépeiket használva a földből élnek.

Az OMSZ a hőmérséklethez hasonlóan a csapadékkal kapcsolatban is az 1971-2000 közötti időszak átlagából számítja ki a normálértékeket. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy használható legyen Magyarország éghajlatának általános jellemzésére.

A meteorológiai szolgálat adatai szerint országos átlagban az idén egyik nyári hónapban sem érte el a lehullott csapadékmennyiség a normálértéket. A legtöbb eső, 57,63 milliméter júniusban hullott. Ebben a hónapban a június normálérték kicsivel több mint 80 százaléka hullott. A július országszerte rendkívüli csapadékhiánnyal zárult. Számos településen az egész hónapban egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés eső esett. Ezzel 1901 óta az idei volt a harmadik legszárazabb július. Országosan összesen 17,26 milliméter csapadék hullott.

A száraz júliust igazolja az is, hogy az OMSZ ebben a hónapban mindössze két napon adott ki legalább narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést, valamint riasztást a heves zivatarok, illetve felhőszakadás miatt.

Az augusztusi adatok feldolgozása még nem zárult le, de a meteorológiai szolgálat automata állomásaink adatai alapján a nyár utolsó hónapjában 29,7 milliméter eső esett. Ez a normál hozzávetőleg 52 százaléka.

A meteorológiai szolgálat veszélyjelzőinek összesítése szerint az idei nyáron csak a hőség miatt adták ki a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést. Heves zivatar, felhőszakadás, vagy viharos szél miatt 13 napon volt érvényben másodfokú figyelmeztető előrejelzés, ebből 12 napon heves zivatar illetve felhőszakadás miatt a másodfokú riasztást is kiadták.

Az OMSZ az MTI megkeresésére korábban a kánikulai nyárról is készített összeállítást. Ebből kiderült, hogy országos átlagban hozzávetőleg 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt a megszokottnál, ezzel 1901 óta az idei a tízedik legmelegebb az idei nyár, s ezzel együtt 1951 óta kiemelkedően napfényes is volt a három hónap.
Az aszélyról:

Az aszály olyan időszakot jelent, amikor az átlagosnál jelentősen kevesebb csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja.

Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. Az égető nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelőket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésű vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elő, s a mezőgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak.

A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, mig az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált. Az aszályt közönségesen dögvész és káros állatok elszaporodása néhol a társadalmi rend felbomlása szokta követni. Az aszályt szabályellenes időjárás okozza, így az ember meg nem akadályozhatja. Az ellene ajánlott többféle védekezési mód közül leghatásosabb a csatornázás s ezzel kapcsolatban az öntözés.

Forrás: MTI, wikipédia

Az időjárástól függetlenül a gépeknek működni kell. A megbízható műszaki állapothoz pedig szükséges a karbantartás. Same traktorokhoz, Lamborghini Traktorokhoz, Deutz-Fahr traktorokhoz, Hürlimann traktorokhoz teljeskörűen kínál alkatrészt a Lucrus Hungária Kft.