Több szőlő, magasabb árak Szekszárd környékén

A tavalyinál nagyobb mennyiségű, magasabb savtartalmú szőlő várható a szekszárdi borvidéken, ahol a szüret felénél tartanak a termelők; jellemzően a cabernet fajták vannak még a tőkéken.

Az MTI által megkérdezett borászok (Van, aki Same, Lamborghini vagy Deutz traktort használ?) 10-15 százalékkal nagyobb termésre, a magasabb savtartalommal párhuzamosan az elmúlt évekhez képest alacsonyabb mustfokú szőlőre számítanak.

Pálos Miklós, a Twickel Szőlőbirtok szőlészeti vezetője elmondta: a korai fagy miatt egy-két mélyebben fekvő területen kényszerből szüreteltek, de a szőlő mennyisége és minősége is megfelelő. Közepes, “normális magyar” évjárat alakul – tette hozzá. A magasabb savtartalomnak és a kevesebb cukortartalomnak köszönhetően jó rozék, könnyedebb, hosszan eltartható borok készülhetnek – jegyezte meg.

A kétszáz hektáros szőlőültetvényt művelő pincészetnél, ahol merlot, cabernet, és a kékfrankos egy részének szürete van hátra, a következő napok időjárásában bíznak, amikor a várható napsütés hatására nőhet a szőlő cukortartalma.

Módos Ernő, a Ferger-Módos borászat borásza arról számolt be, hogy a kadarka mustfoka, beltartalmi értéke, beszíneződése gyengébb a tavalyinál, a kékfrankos-, merlot-, cabernet-termés azonban reménykeltő, merlot-ból például 19-20 mustfok közötti szőlőt szüreteltek. Az eddig betakarított fajtákat rozé, illetve könnyű, gyümölcsös vörösborok alapanyagának használják fel; az idei évjáratot élénk savú, illatos borok jellemzik majd – tette hozzá.

Ismertetése szerint oportóból, zweigeltből hektáronként 7-8 tonna termett, és merlot-ból is e körüli mennyiség várható. A kékfrankos és a cabernet nyolc tonna körüli átlagot hozhat – tette hozzá.

Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke elmondta: a szekszárdi borvidék területének 58 százalékát adó területen a termelők a fehér fajták szüretelésével már végeztek, kevés kékfrankos, merlot és a cabernet-fajták szedése van hátra.

Kékfrankosból és merlot-ból az átlagosnál nagyobb a termés, a cabernet-ből valamelyest kevesebbet várnak. Ismertetése szerint a felvásárlási árak 5-10 százalékkal magasabbak a tavalyinál; a kékfrankos kilogrammjáért 120, chardonnay-ért 110, merlot-ért 120-125 forintot kínálnak. Egy hektárnyi szőlőterület önköltsége 700 ezer forint, ha el lehet érni egymillió forintos bevételt, a 300 ezer forintos jövedelem jónak számít – jegyezte meg.

A szőlő idei magasabb savtartalma országosan jellemző – mondta az MTI-nek Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, hozzátéve: sokan attól tartottak, hogy a hőségnapok csökkentik a savakat a szőlőben, ez azonban nem következett be.

A szeptemberi esős időszak nem segítette a beérést, így azok járnak jól, akik még kint tudják tartani a jó egészségi állapotban lévő szőlőjüket – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a borászatok legutóbbi adatközlése alapján a hazai óborkészlet nagysága 1,9 millió hektoliter, a tavalyival megegyező mennyiség.

Ezek a borok az áthúzódó időszak ellátására szolgálnak, az lenne az optimális, ha a készlet a belső fogyasztással megegyezően, 2,3-3 millió hektoliter között lenne – mondta a főtitkár.

A bortermő szőlő (Vitis vinifera) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának legnevezetesebb, gazdaságilag legjelentősebb faja — mint neve is mutatja, a legfontosabb bortermő szőlő.

A bortermő szőlő az ókorban kinemesített növényfajok egyike. Távolabbi őse a ligeti szőlő (Vitis silvertis, Vitis sylvertis, Vitis sylvestris, Vitis vinifera ssp. sylvestris), amiből mintegy 8000 éve fejlődött ki a kerti szőlő (Vitis sativa, Vitis vinifera ssp. sativa), amit időszámításunk előtt 4000–5000 évvel vontak termelésbe a Kaukázuson túl, a mai Irán, Örményország, Azerbajdzsán vidékén (az erdei szőlő, ligeti szőlő, kerti szőlő, európai szőlő, bortermő szőlő fogalmakat a különböző szerzők rendszeresen egymást átfedő értelemben használják). A nagyobb fürtű és nagyobb bogyójú bortermő szőlő mintegy 2000–3000 éves termesztés és szelekció eredménye. Az új faj elődénél nagyobb, jellegzetes alakú magvait a régészek az i. e. 2. évezred elejének–közepének kultúrrétegeiben, Azerbajdzsánban tárták fel.

Bort már Ázsiában erjesztettek a szőlő levéből, és Mezopotámiában fejlett borkereskedelem alakult ki. I. e. 2100-ban Hammurapi már törvénnyel büntette a borhamisítókat. A borkészítés technikáját az egyiptomiak fejlesztették tovább.

A szőlőt i. e. 600 körül a föníciaiak és karthágóiak hozták át Európába. Útjaikon már külön üvegedényeket rendszeresítettek a borok szállítására, ivóedényeket annak fogyasztásához. A bor a görögöknél, főleg Itáliában tett szert komolyabb kulturális szerepre: a szőlő- és bortermelés fejlődését Dionüszosz kultusza segítette elő.

A szőlőkultúra a római birodalomban látványosan továbbfejlődött, a hatalmas területeket meghódító római katonák sokfelé elterjesztették a szőlőt.

A Lucrus Hungária Kft-nél teljeskörűen kínáljuk az alkatrészeket Same, Deutz-Fahr, Hürlimann és Lamborghini gépekhez. A mezőgazdasági vontatók javítását és karbantartását országosan végezzük.

Forrás: MTI, Wikipédia